Jelzőrendszeri együttműködés

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatályba lépése óta rendelkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének kötelezettségéről, ehhez kapcsolódóan a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint a jelzőrendszeri tagként nevesített intézmények, szervezetek feladatairól.

A 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályozás – amely a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrációjával – a jelzőrendszeri működést egyetemessé tette, azaz a gyermekek mellett a felnőttekre is kiterjesztette – és az azt követő további jogszabály módosítások, megjelenő szakmai szabályozók számos új elemet vezettek be a hatékonyabb jelzőrendszeri munka érdekében.

Ennek részeként a család-és gyermekjóléti szolgálatok feladatrendszerében megjelent a jelzőrendszeri felelősi, a család- és gyermekjóléti központok esetében a jelzőrendszeri tanácsadói feladatkör, melynek célja az észlelő- és jelzőre

ndszer szervezése, összehangolása és működtetése.

Intézményünkben a jelzőrendszeri tanácsadói munkakört Takács Andrea látja el.

 A jelzőrendszeri működéssel kapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat:

A jelzőrendszeri tagok segítségével a szociális szakemberek érintkezésbe kerülnek a problémával küzdő, segítségre szoruló egyénekkel, családokkal, veszélyeztetett gyermekekkel.

A jelzés előre viszi a segítés folyamatát, a segítő beavatkozás eredményességét illetően kitüntetett szerepe van a jelzés időbeliségének.

A jelzés nem feljelentés.

A jelzőrendszeri tagok együttműködése az egyének, családok lehető legjobb érdekét szolgálja.

Észlelő és jelzőrendszeri tagok a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt 17. §) alapján:

– egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen védőnői szolgálat, háziorvos,házi gyermekorvos,

– köznevelési intézmények,

– személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat,

áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

egyesületek, alapítványok egyházi jogi személyek,

– munkaügyi hatóság,

– javítóintézet,

– gyermekjogi képviselő.

A gyermek védelme érdekében jelzéssel élhet továbbá bármely állampolgár is, gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is.

A jelzőrendszeri tagként nevesített intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál (TCSGYK – Család- és Gyermekjóléti Szolgálat), hatósági eljárást kezdeményezni (gyámhivatal, rendőrség) a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Az intézmények és szakemberek kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

 

Jelzőrendszeri tagok a Szociális törvény (Szt. 64.§ (2) bekezdés) alapján:

  • jegyző, járási hivatal,
  • szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény
  • pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat;
  • egyesületek, alapítványok, vallási közösségek, magánszemélyek.

A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok megsegítése, a krízishelyzet megszüntetése érdekében a jelzőrendszeri tagok jelzéssel élhetnek a családsegítést nyújtó szolgáltatónál (TCSGYK – Család- és Gyermekjóléti Szolgálat).

Az észlelő- és jelzőrendszeri működés, működtetés kereteit, szabályait az alábbi, honlapunkon is elérhető dokumentumok szabályozzák:

EMMI Szakmai ajánlás

A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamatairól

 A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan

A család-és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól