A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatályba lépése óta rendelkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének kötelezettségéről, ehhez kapcsolódóan a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint a jelzőrendszeri tagként nevesített intézmények, szervezetek feladatairól.
A 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályozás – amely a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrációjával – a jelzőrendszeri működést egyetemessé tette, azaz a gyermekek mellett a felnőttekre is kiterjesztette – és az azt követő további jogszabály módosítások, megjelenő szakmai szabályozók számos új elemet vezettek be a hatékonyabb jelzőrendszeri munka érdekében.
Ennek részeként a család-és gyermekjóléti szolgálatok feladatrendszerében megjelent a jelzőrendszeri felelősi, a család- és gyermekjóléti központok esetében a jelzőrendszeri tanácsadói feladatkör, melynek célja az észlelő- és jelzőrendszer szervezése, összehangolása és működtetése.
A jelzőrendszeri működéssel kapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat:
A jelzőrendszeri tagok segítségével a szociális szakemberek érintkezésbe kerülnek a problémával küzdő, segítségre szoruló egyénekkel, családokkal, veszélyeztetett gyermekekkel.
A jelzés előre viszi a segítés folyamatát, a segítő beavatkozás eredményességét illetően kitüntetett szerepe van a jelzés időbeliségének.
A jelzés nem feljelentés.
A jelzőrendszeri tagok együttműködése az egyének, családok lehető legjobb érdekét szolgálja.
Észlelő és jelzőrendszeri tagok a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt 17. §) alapján:
– egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen védőnői szolgálat, háziorvos,házi gyermekorvos,
– köznevelési intézmények,
– személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
– rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat,
– áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
– a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
– egyesületek, alapítványok egyházi jogi személyek,
– munkaügyi hatóság,
– javítóintézet,
– gyermekjogi képviselő.
A gyermek védelme érdekében jelzéssel élhet továbbá bármely állampolgár is, gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is.
A jelzőrendszeri tagként nevesített intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál (TCSGYK – Család- és Gyermekjóléti Szolgálat), hatósági eljárást kezdeményezni (gyámhivatal, rendőrség) a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Az intézmények és szakemberek kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Jelzőrendszeri tagok a Szociális törvény (Szt. 64.§ (2) bekezdés) alapján:
- jegyző, járási hivatal,
- szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény
- pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat;
- egyesületek, alapítványok, vallási közösségek, magánszemélyek.
A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok megsegítése, a krízishelyzet megszüntetése érdekében a jelzőrendszeri tagok jelzéssel élhetnek a családsegítést nyújtó szolgáltatónál (TCSGYK – Család- és Gyermekjóléti Szolgálat).
Az észlelő- és jelzőrendszeri működés, működtetés kereteit, szabályait az alábbi, honlapunkon is elérhető dokumentumok szabályozzák:
EMMI Szakmai ajánlás
A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamatairól